“Így közlekedünk a családdal” A KöBe az egyszervolt.hu és a traff.hu támogatásával újabb rajzpályázatot írt ki értékes nyereményekért (bicikli,roller stb.)....
Mátraballa község lakosságának és az ide érkezők komfortérzetének növelése érdekében az infrastrukturális fejlesztésekhez, az egészségügyhöz, a szociális ellátáshoz, az oktatáshoz,...
A Polgármesteri Hivatal ez úton szeretné meghívni Önt, kedves családját és ismerőseit egy filmvetítésre a Mátraballai Kultúrházba. Több évtizede már, hogy Mátraballán nem üzemel a mozi. Azoknak, akik megélhették annak a hangulatát néha talán eszükbe jut, sokaknak azonban koruknál fogva nem adatott meg a lehetőség, hogy Ballán moziba mehessenek. Ezt az élményt szeretnénk most valamelyest feleleveníteni. Egy különleges filmet mutatunk be, egy különleges emberről, Kassai Lajosról a lovasíjászról, a gazdálkodóról, az üzletemberről, a tanítóról. Élete, munkássága, hite mindannyiunknak példaként szolgálhat. A film nem csak egy életrajzi mű, annál sokkal több. Számos kérdésre ad választ, amit mostani világunkban kulcsfontosságú tudnia minden magyarnak.
Kaszás Géza rendezésében bemutatjuk A lovasíjász című filmet, melyet 2016. július 16-án (szombaton) 17.00 órai kezdettel a Kultúrházban vetítünk.
Az alábbi dokumentumokat a Heves Megyei Kormányhivatal küldte el az Önkormányzatunk részére hirdetményként. Az ajánláshoz tartozó dokumentumokat az alábbi linkeken érhetik el.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Nyugati kereszténység (katolikus egyház)
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot → húsvéti időnek is mondják (nagyböjt, virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek,nagyszombat). A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent háromnap. Húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart.
Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.
