A település látnivalói

A terület éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A magasabb fekvésű területeken erdők, a völgyekben, domboldalakon változatos, mozaikos területhasználatok jelennek meg. A határban kislétszámban az apróvad /fácán, nyúl/ található, de az erdőkben nagyvad-állomány jelentős. Megtalálható az őz, szarvas, vaddisznó, muflon.

A községben három kocsma található, étkezési lehetőség nincs a településen, legközelebb Mátraderecskén, Recsken vagy Pétervására településeken lehetséges. Két élelmiszer bolt és egy dohánybolt működik a faluban. A községben egy futballpálya és egy teniszpálya szolgálja a sportolási lehetőséget, a gyerekek részére pedig egy újonnan épített játszótér található. A faluközpontban van egy kis park, melyben egy szökőkút is működik.

A kicsiny település látnivalói közül kiemelkedik a meredek lépcsőn megközelíthető, fallal körbekerített, dombon álló római katolikus templom, melyet már 1696-ban kőtemplomként említettek. A XVIII. században bővítették a templomot, feltehetően ekkor készült el a hajó barokk kori kiépítése. 1757-ben két oltárt és szószéket készíttetettek. 1770-ben kőfaragók és kőművesek dolgoztak rajta, és újraöntették a harangot. A főoltárt javították, festették, aranyozták 1804-ben. 1964-ben renoválták a templomot. Gondozott kert veszi körül, a templomkertből szép kilátás nyílik a településre. Előtte a világháború hősi halottainak emlékműve áll.

Másik műemlékünk a paplak, melyet 1806-ban az Orczy család épített. A plébániaház falában elhelyezett színezett, faragott szobor Nepomuki Szt. Jánost kezében óriási kereszttel ábrázolja.

image040

Palóc tájház
Palóc tájház
Palóc tájház
Palóc tájház

A Petőfi utcában található Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől.

Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb.

A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek.

Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik.

A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával.

A Palócföldön belül számos viseleti csoport (pl. bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci) alakult ki a nők hajviselete, főkötőik színe, díszítése, szoknyájuk száma, hossza, az ingvállak hímzése, a kötény formája, a pruszlik (ujjas kabátféle), a mell és fejkendő anyaga megkötésének módja, a férfiak kalapja, ingük hímzése, a rojtos aljú gatya hossza, szélessége stb. alapján. Az öltözet falvanként és csoportonként kifejezte viselőjének korát, vagyoni állapotát, de az alkalomra is utalhatott. Jellegzetes volt az új menyecskék főkötője. A szőtteshímek leginkább kötényeket, tarisznyákat és törülközőket díszítették. A feketével, illetve a fehérrel varrott lyukhímzést a kék-piros, majd a több színű követte.

Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található, mely a fent említett népviseletet próbálja szemléltetni. A babák ruháit saját kezűleg készítette Répás Imréné, helyi lakos és ajánlotta fel a Palóc háznak, ezzel is színesítve, gazdagítva a tájház kincseit.

Láthatunk népi menyasszonyi és vőlegény öltözetet is. A mondás szerint minél díszesebb volt a menyasszonynak a fejdísze, annál jómódúbb családból származott.

Ebben az évben került átadásra a falu szülöttjének, Solymár József írónak az emlékszobája a tájház épületében. Több könyvet is írt falujáról, Mátraballáról. Pl: Palóclakoma, Szalmaszállal megkötött szekér, Mekegő güdör, Falu szája stb.

image058 image060

Solymár József

Solymár József 1948-tól Balláról írta első újságcikkeit, majd 1950-ben egy, a falu front alatti eseményeit bemutató regénnyel lett egy országos irodalmi pályázat egyik győztese.

Az író munkásságát úgy oszthatjuk fel: 20 év – 20 könyv, aztán 20 esztendő szilencium, majd újra 20 év és újabb 20 könyv.

Az első alkotói periódusban szép irodalmi megformálást kaptak a ballai és palócföldi élmények. A KANADÁS, HADIÖZVEGY, VAKULÁSTÓL LÁTÁSIG, KOPASZHEGY, MEGÖLTEK EGY LÁNYT, VÍGASZTALÁS MAGAMNAK, JÓ EMBEREK ÖRÖKÖLJÉK A VILÁGOT, ARANKA NAPJAI regényekben és nagyobb elbeszélésekben a ballaiak adják a modellt, a tőlük hallott történetek sorakoznak.

Az író nem érte be a maga munkálkodásával, kezdeményezésére Bereth Ferenc, az MTI kitűnő fotóriportere feldolgozta a szövés-fonást, és a kalodás nyírfa készítését, idősebb Nádasy László rendezővel pedig több mint 4 évtizeddel ezelőtt készítettek filmet A FALU SZÉPE címmel, a palóc nők sorsáról.
A szilenciumos keserves két évtizedben az író elbújt, az emlékeit irkálgatta, de aztán megkötődött az új szövetség a faluval. Látván a bekövetkezett megrendítő változásokat, az emlékek pusztulását, Solymár úgy érezte, nem szépelegni kell, hanem a leletmentés immár a feladat. A Palóc Föld Kiadó megjelentette négy dokumentum kötetét. PALÓC LAKOMA (szakács könyv), a SZALMASZÁLLAL MEGKÖTÖTT SZEKÉR ( a ma is élő boszorkányhitről), MEKEGŐ GÜDÖR (anekdoták), A FALU SZÁJA (erkölcs, közösségi élet). Lenne még elmondani való, mert teli az író polca, szeretne még újabb munkákat megjelentetni, EGY PALÓC FALU FÉNYKÉPALBUMA és AZ UTOLSÓ PADLÁSSÖPRÉS címmel.

Gyűjtő munkájára építve, most már az ifjabb Nádasy Lászlóval, mint egy 6 órányi feldolgozott és bemutatott dokumentum film is készült.

Az író munkásságának nagyjából egyharmadát teszi ki a faluja és palóc föld emlékeinek ápolása. Forgatókönyvei alapján készült AZ ÚJ GILGÁMES, MEGÖLTEK EGY LÁNYT, NÉGY LÁNY EGYUDVARBAN című játékfilm, és a MÁTYÁS SOSEM VOLT KIRÁLYFI című három részes televíziós játék.

Solymárnak az utóbbi években 15 könyvét adta ki egy kolozsvári kiadó. Szent Imréről, Károly Róbertről, Kemény Simonról, Hunyadi Mátyásról, Rákóczi Ferencről, Barabás Miklósról, Mednyánszky Cézárról írt regényt az erdélyi fiatalok számára. Készen van már Corvin János, Kőrősi Csoma Sándor és Pulszky Ferenc sorstörténete is. Négy kötetben jelentette meg a kiadó a HINTA TRÓN című mese-család regényt, amely az öröklött népmesei motívumok újra rajzolásával próbálkozik.

A nyolcvan éves Solymár József büszke arra, hogy kertész nagyapja sok koszorút kötött a ballai sírokra, édesapja sok kérvényt megírt és sok hasznos tanácsot adott, édesanyja pedíg sok lakodalmi tortát megsütött és az ő receptje alapján készítették a bécsi szeletet, meg a gerbaut szeletet is. Bátyja, a jeles művészettörténész és kritikus, betegsége miatt nem látogathatta a ballai kocsmákat, de az öccse sikeresen pótolta őt, és szállította számára a híreket.

Egy falu nem úgy süllyed el mint a Titanic, a hajónapló nem ázik el, csak éppen nem veszi majd kézbe senki.

“A tenger mélyén meglelték a Titanicot, s még a
kávéscsészéket is a felszínre hozták. De soha nem találtak
fel olyan műszert, amely a sírok mélyéről, az eltemetett
emlékeket, gondolatokat, az elfelejtett szokásokat a
felszínre hozza. Addig kérdezzenek, amíg felelni tudunk.”A FALU SZÁJA C.KÖNYV – LÁDAFIA – MOTT

Az író munkásságának bemutatásaként KÖZREADJUK :

A falu szája című szociografikus kötetéből
(kiadta: Palócföld, 2007.)
Legelők, állatok nélkül c. munkáját

A falu legújabb – országos viszonylatban is egyedülálló – látványossága a Milleneumi csodaszarvas emlékmű, mely egy 300 mázsás szikla tetején áll a szépen gondozott park közepén. A szobor Király Róbert szobrászművész alkotása.

image061

A településen működik 3000 hektáron a mátraballai Aranyszarvas vadásztársaság, melynek taglétszáma 23 fő. A ballai határ jó vadászterület hírében áll, ezáltal sok bel,- és külföldi vadász próbál szerencsét bérvadászaton, akár egyénileg, akár csoportosan is.image063

A völgyet körülvevő erdőkben sétára, nordic walkingra és terepkerékpározásra alkalmas erdei utak vannak, melyeken be lehet járni a környék hegyeit, völgyeit.  Az egyik turista út mellett található Mária-kép, amely a környékbeli falvak lakosságának zarándok helye volt. Ez egy Mária szobor, amit a mai napig gondoznak, és ahová minden nagyobb keresztény ünnepen kimennek a falvak katolikus lakosai.

 

A környék látnivalói:

  • Mofetta Széndioxidos Szárazfürdő, Mátraderecske
    Magyarországon egyetlen helyen alkalmazzák ebben a mátrai faluban található természeti kincset betegségek kezelésére, gyógyítására.2012. aug.1-jétő a társadalombiztosítás is támogatja.

http://www.mofetta.eu

 

  • Termálfürdő, Bükkszék
    2012-ben egymilliárd forintos beruházással új, egész évben nyitva tartó termálfürdő nyitotta meg kapuit, ahol a gyógyvizes mellett élmény. és gyermekmedencék is helyet kaptak. A bükkszéken feltörő Salvus vizet ivókúra formájában gyomorhurut, savtúltengés kezelésére ajánlják. Rendszeres fogyasztásával megelőzhető a gyomorfekély. A salvus víz inhalálva is hatásos légúti gyulladások esetén. Fürdőkúraként a reumás és nőgyógyászati panaszokat enyhíti.

www.bukkszekfurdo.hu

 

  • Recsk
    A tőlünk 10 km-re fekvő településen található a Búzásvölgyi horgásztó, ahol szenvedélyüknek hódolhatnak a horgászok. Itt található még a Bányászati múzeum is. A településtől pár km-re emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, terült el a híres, hírhedt recski kényszermunkatábor, amit 1950 októbere és 1953 ősze között, az ÁVH működtetett. Ez volt a „magyar Gulag”.

www.recsk.hu

 

  • Erzsébet Park Hotel, Parádfürdő wellness központ
    A Károlyi család 1883-ban kezdte kialakítani a fürdőt körülvevő 126 hektáros területen fekvő részben francia, részben angolparkját. A park szépen gondozott, idős példányokban gazdag, arborétum jellegű. Jelenleg mintegy 80 fa- és cserjejaj mesterien elrendezett együttesében gyönyörködhet a látogató.

www.erzsebetparkhotel.hu

 

  • Ilona-völgyi vízesés
    Az Ilona patakon található Ilona-völgyi vízesés a Mátra egyik legszebb természeti képződménye. A víz itt az évezredek alatt kialakított kővályúkból zuhan alá a hatalmas szikladarabokra, melyeken gyönyörű májmoha-telep alakult ki. A vízesés télen, fagyott állapotban is lenyűgöző látványt nyújt. Őslény-kövületek is találhatók itt. Útközben a parádi „Csevice-kút” vizével olthatják szomjukat.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ilonavölgyi_vízesés,

 

  • Cifra Istálló, Kocsimúzeum
    Az 1880-ban, Ybl Miklós tervei alapján épült eklektikus stílusú Cifra Istálló, ma a lovak mellett Kocsimúzemnak ad helyet. A kerék feltalálásától, a díszes főúri hintókig átfogó képet ad a kocsikészítés történetéről. Az eredeti XIX.-XX. századi hinták, és kocsik mellett, hajtószánt,városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.

www.gyongyos-matra.hu/info/…/kocsimuzeum-cifra-istallo-parad.html

 

  • Siroki vár
    A vár a település központjától 1 km-re, az északra levő Vár-hegy 295 méter magas kopár riolittufa kúpján található. A tatárjárás után épült várat a XVI. századig fokozatosan bővítették. Az 1596-1686 között török kézen lévő erősség a XVII. századtól már romos állapotban áll. Jelenleg részlegesen helyreállított. A vár alatti parkolóból aszfaltozott őt visz a vár alatti nyeregbe. Innen balra fordulva juthatunk a várba. Minden évben júliusban Várnapokat szerveznek, ahová az ország minden részéről érkeznek „végvári vitézek”. Augusztusban Sirokban rendezik a szintén országos hírű Motoros találkozót, ahová a hazai motorosok mellett több külföldi országból is sok résztvevő érkezik.

www.sirok.hu/var

 

  • Egerszalók gyógy és wellness fürdő
    Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb,mely az évek során só-domb néven vált ismerté. A 65-68 C-os ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan építi az impozáns látványt nyújtó csipkézett, fehér képződményeket. A domboldalról lefolyó gyógyvíz alkotta különleges teraszos mészkőképződmény lábánál épült fürdőben a magas színvonalú gyógyászati és wellness szolgáltatás a térség egyedülálló kínálata. A víz összetétele alapján a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos ásványvizek csoportjába sorolható, melynek kéntartalma is jelentős.

http://www.egerszalokfurdo.hu

 

  • Cascade Barlang- és Élményfürdő
    Megnyílt Demjénben a Cascade Barlang- és Élményfürdő. A 760 méternyi barlangrendszerben, a

hegybe süllyesztett 24 méter átmérőjű csúszda toronyról 25 méter mélységbe lehet lejutni, az 550 méter hosszú csúszdán. Közép-Európa legnagyobb Barlangfürdőjében, a különféle medencékkel, egy elvarázsolt, földalatti vízi világot valósítottak meg, ahol a fürdőzés élményét a fények, a színek játéka tesz különlegessé, melyek a kikapcsolódás, a pihenés és az élményfürdőzés örömeit szolgálják.
www.cascadebarlang.hu

 

  • Téli programként megfelelő időjárás mellett síelési lehetőség érhető el ugyancsak
    30 km-en belül:Galyatető, Kékestető, Mátraszentistván.

www.utazzitthon.hu/galyatetolatnivalok.htm

http://www.kekesteto.hu

www.sipark.hu

 

  • 40 km-es távolságon belül elérhető az ország második leglátogatottabb városa: Eger.
    Fő látnivalói a Vár, Minarett, a Fazola kapu, a templomok, a strand és a Szépasszonyvölgy.

www.eger.hu

 

  • Ugyancsak ezen a távolságon belül érhető el Gyöngyösön a Mátra múzeum.

www.gyongyos.hu

 

50 propaganda kép az 50-es évekből

Mátraballa, 1958. augusztus 9. Dudás Mihály kerületvezetõ erdész lett a nemti erdõgazdaságban, ahol csemetekertjében vízzel kínálja õt az egyik csemeteápolólány. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Dudás Mihály kerületvezetõ erdész lett a nemti erdõgazdaságban, ahol csemetekertjében vízzel kínálja õt az egyik csemeteápolólány.
MTI Fotó: Bereth Ferenc

Összeállításunkban 50 képből álló galériát adunk közre az 50-es évekből. A képek a korszak agitációs-propaganda elvárásainak megfelelően komponáltak, tehát kétségkívül ízes korrajz valamennyi, ugyanakkor a mátraballai emberek, a falu és a táj történelmét is rögzítik.

A híres mátraballai túróslepény

A lepény elkészítésének receptje (2 lepényhez mérve):

5 dkg élesztőt cukros meleg vízben felfuttatok.2 diónyi zsírt elmorzsolok 50 dkg lisztben. Beleteszek 2 tojást, 2 evőkanál tejfölt, pici sót. Pici tejjel, langyos vízzel dagasztom, 2 kanál olajat is dagasztok bele. Addig kell kézzel dagasztani, míg a kezünk megtisztul (gyenge legyen a tészta). Duplájára kelesztjük meleg helyen, és kinyújtva zsírozott tepsibe tesszük. A szélét tojással megkenjük, a közepét megszurkáljuk. Kel addig míg, a túrót megkeverjük. 1 kg túrót 3 db főtt burgonyával, 2 tojással, cukorral, vaníliás cukorral, citrom héjával, kicsi tejföllel összekeverjük, de nem törjük össze. A tésztára tesszük, a tetejét olvasztott zsírral, és tojással megkenjük. Erre fahéjból rácsot rakunk, közepükbe 1-1 szem vízben áztatott mazsolát. Lehet fahéj helyett kaprot tenni, úgy is finom.

Forró sütőben sütjük (később mérsékeljük a tüzet), míg a tészta el nem válik a tepsitől.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.