Hutasori Vendégház
3247 Mátraballa, Május 1 út 75
Bíró Sándor Tel.: +36 70 505 8074
Jeti Vendégház
3247 Mátraballa, II. Rákóczi Ferenc út 23.
Lajtos György Tel.: +36 30 405 5677; +36 30 972 6569
Községi Önkormányzat Vendégháza
Mátraballa, Petőfi u. 10.
Tel.: 36 / 475-001
Napfény Vendégház
Mátraballa, Iskola u. 11.
Tel.: 36 / 475-103
A lepény elkészítésének receptje (2 lepényhez mérve):
5 dkg élesztőt cukros meleg vízben felfuttatok. 2 diónyi zsírt elmorzsolok 50 dkg lisztben. Beleteszek 2 tojást, 2 evőkanál tejfölt, pici sót. Pici tejjel, langyos vízzel dagasztom, 2 kanál olajat is dagasztok bele. Addig kell kézzel dagasztani, míg a kezünk megtisztul (gyenge legyen a tészta). Duplájára kelesztjük meleg helyen, és kinyújtva zsírozott tepsibe tesszük. A szélét tojással megkenjük, a közepét megszurkáljuk. Kel addig míg, a túrót megkeverjük. 1 kg túrót 3 db főtt burgonyával, 2 tojással, cukorral, vaníliás cukorral, citrom héjával, kicsi tejföllel összekeverjük, de nem törjük össze. A tésztára tesszük, a tetejét olvasztott zsírral, és tojással megkenjük. Erre fahéjból rácsot rakunk, közepükbe 1-1 szem vízben áztatott mazsolát. Lehet fahéj helyett kaprot tenni, úgy is finom.
Forró sütőben sütjük (később mérsékeljük a tüzet), míg a tészta el nem válik a tepsitől.
A Mátra északi lábánál, Pétervásárától 10 km-re, Mátraderecskétől 5 km-re található igazi, nyugodt légkört árasztó település.
Az M3-as autópályáról Eger felől a 24-es, Salgótarján irányából a 21-es útvonalon, illetve Kálkápolna-Kisterenye vasútvonalon érhető el.
Igazi, felfedezésre váró település, mely a térség turisztikai vérkeringésébe jól beilleszthető. Ma még kevésbé ismert, pedig vonzó lehetőséget, néhány kuriózumot is kínál azoknak, akik időtöltésül Mátraballát választják.
Nevével első ízben a XIV. század elején, 1311-ben találkozunk Ballya formában. Egy évszázaddal később 1447-ben Barla néven ismert, a későbbiekben is ez a névalak az elfogadott.
A XVI. században egy rövid ideig néptelen, birtokosa Országh Kristóf. 1567-ben utód nélkül meghal Országh Kristóf, majd sógora, Perényi Gábor is. A falu a debrői vár lerombolása után Ónod városának tartozéka lett, és a koronára szállt. Miksa király 1575-tõl Ungnad Kristóf egri főkapitánynak zálogosította el. Özvegye Losonczi Anna második férjének, Forgách Zsigmondnak adományozta. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond megvásárolta a debrői uradalmat, így a falu Rákóczi-birtok lett. A falu másik részét többszöri birtokváltás után 1654-ben Wesselényi Ferenc nádor felesége, Széchy Anna Semsey Györgynek adta, aki királyi adományt szerzett rá.
A Rákóczi-birtok részei a szabadságharc után a korona fennhatósága alá kerültek. 1730-tól Grassalkovich Antal szerzi meg a falu feletti birtokjogot. A XIX. században gróf Károlyi György lesz a birtok új tulajdonosa. Ekkortájt már Mátraballa néven szerepel a forrásokban.
Csendjével, nyugalmával feltétlenül ajánlható Mátraballa az egyéni kirándulóknak csakúgy, mint a családoknak.
A kikapcsolódásra vágyóknak a Mátra kevés teniszpályáinak egyike kínál itt felüdülést.
A községben tett séta során a Palóc tájházban tett látogatás a régi használati eszközök megismerésére nyújt lehetőséget.
A pihenést szolgálja a szabadidőpark és a konditerem is.
A környékbeli kirándulások, Pétervására, Bükkszék, Parád nevezetességeinek megtekintése is segíti a kikapcsolódást.
A kicsiny település látnivalói közül kiemelkedik a római katolikus templom, amit elõször 1696-ban említenek kőtemplomként. Gondozott kert veszi körül, a templom mellől szép kilátás nyílik a településre.
Előtte a világháború hősi halottainak emlékműve áll. A Petõfi u. 1. szám alatti paplakot, mely műemlék jellegű épület 1806-ban az Orczy család építette.
A pár éve kialakított tájház magában rejti a továbbépítés lehetőségét. Két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai láthatók a múlt század elejétõl, többek között konyhai eszközök, a háztartások olyan felszerelési tárgyai mint a vajköpülő, faszenes vasaló vagy a szövőszék.
A falu legújabb – országos viszonylatban is egyedülálló – látványossága a Milleneumi csodaszarvas emlékmű, mely egy 300 mázsás szikla tetején áll a szépen gondozott park közepén. A szobor Király Róbert szobrászművész alkotása.
A Petőfi utcában található Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől.
Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb.
A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek.
Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik.
A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával.
A Palócföldön belül számos viseleti csoport (pl. bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci) alakult ki a nők hajviselete, főkötőik színe, díszítése, szoknyájuk száma, hossza, az ingvállak hímzése, a kötény formája, a pruszlik (ujjas kabátféle), a mell és fejkendő anyaga megkötésének módja, a férfiak kalapja, ingük hímzése, a rojtos aljú gatya hossza, szélessége stb. alapján. Az öltözet falvanként és csoportonként kifejezte viselőjének korát, vagyoni állapotát, de az alkalomra is utalhatott. Jellegzetes volt az új menyecskék főkötője. A szőtteshímek leginkább kötényeket, tarisznyákat és törülközőket díszítették. A feketével, illetve a fehérrel varrott lyukhímzést a kék-piros, majd a több színű követte.
Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található, mely a fent említett népviseletet próbálja szemléltetni. A babák ruháit saját kezűleg készítette Répás Imréné, helyi lakos és ajánlotta fel a Palóc háznak, ezzel is színesítve, gazdagítva a tájház kincseit.
Láthatunk népi menyasszonyi és vőlegény öltözetet is. A mondás szerint minél díszesebb volt a menyasszonynak a fejdísze, annál jómódúbb családból származott.
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Dudás Mihály kerületvezetõ erdész lett a nemti erdõgazdaságban, ahol csemetekertjében vízzel kínálja õt az egyik csemeteápolólány.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
Összeállításunkban 50 képből álló galériát adunk közre az 50-es évekből. A képek a korszak agitációs-propaganda elvárásainak megfelelően komponáltak, tehát kétségkívül ízes korrajz valamennyi, ugyanakkor a mátraballai emberek, a falu és a táj történelmét is rögzítik.
