A Petőfi utcában található Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől.
Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb.
A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek.
Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik.
A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával.
A Palócföldön belül számos viseleti csoport (pl. bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci) alakult ki a nők hajviselete, főkötőik színe, díszítése, szoknyájuk száma, hossza, az ingvállak hímzése, a kötény formája, a pruszlik (ujjas kabátféle), a mell és fejkendő anyaga megkötésének módja, a férfiak kalapja, ingük hímzése, a rojtos aljú gatya hossza, szélessége stb. alapján. Az öltözet falvanként és csoportonként kifejezte viselőjének korát, vagyoni állapotát, de az alkalomra is utalhatott. Jellegzetes volt az új menyecskék főkötője. A szőtteshímek leginkább kötényeket, tarisznyákat és törülközőket díszítették. A feketével, illetve a fehérrel varrott lyukhímzést a kék-piros, majd a több színű követte.
Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található, mely a fent említett népviseletet próbálja szemléltetni. A babák ruháit saját kezűleg készítette Répás Imréné, helyi lakos és ajánlotta fel a Palóc háznak, ezzel is színesítve, gazdagítva a tájház kincseit.
Láthatunk népi menyasszonyi és vőlegény öltözetet is. A mondás szerint minél díszesebb volt a menyasszonynak a fejdísze, annál jómódúbb családból származott.
