MÁTRABALLA KÖZSÉG
(Heves megye)
A település címeréhez a régmúlt és az újkori történelem magyar vonatkozású helyi jelképeit válogatták. A szarvas a közelmúlt változásainak eredményeként kapott helyet, de a magyar mitológiai jelentéséből következően történelmi gyökereinkre emlékeztet.
A 18. századi pecsét liliomra emlékeztető formái, a hármas tagolás magukban hordozzák mind az egyházi, mind a világi jelentés értelmezésének lehetőségét.
Ország: ……………………..Magyarország
Régió: ……………………….Észak-Magyarország
Megye: ………………………Heves
Járás: ……………………….Pétervásárai
Jogállás: …………………….község
Polgármester: ………………Dudás Róbert (Jobbik)
Irányítószám: ………………3247
Körzethívószám: ………….(36)
Teljes népesség: …………..754 fő (2015. január 1.)
Népsűrűség: ………………..28,53 fő/km²
Terület: ……………………..26,36 km²
Mátraballán lelt hazára a Csodaszarvas
A magyar nép eredetlegendáinak egyik csodálatos szép meséje a „csodafejű” szarvas nyomába eredt két fivér szenvedélyes vadászata, eltévedése a donipusztákban, majd az új haza meglelése. Midőn feladták már a hiába való üldözést, s a vad végleg eltűnt a szemük elől, reménytelenségükben kis időre tanyát vertek, s
„Szóla Magyar: hej ki tudja,
merre van a hazánk útja?
Kerek az ég mindenfelé
– Anyám, anyám meghalsz belé!
Hunor: itt maradjunk!
Tanyát verjünk, itthon vagyunk.
Selyem a fű, édes a víz,
Fa odúból csöpög a méz,
Kék folyam ad fényes halat,
vörhenyő vad ízes falat…
Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek.
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.”
Arany János Rege a csodaszarvasról című csodálatos elbeszélő költeménye még a ma emberét is megérinti. S e különös hangulatot ismét varázslatossá teszi a gondolat, hogy immár ezeregyszár esztendeje él a magyar nép ezen a tájon, s pontosan 1000 esztendeje az államalapítással vált Európa részévé.
Már a honfoglalást megelőzően 2000 évvel, a szkíta időkben is használták a szarvas alakját a keleti puszták lakói pajzsdíszként, nemzetségi jelvényként. Ám a mi mondánk szerint az új hazába érve
„Ott a szarvas, mint a pára
Köd előtte, köd utána
Míg az ember széjjelnéze:
Szemök elől elenyésze…”
S lássunk valódi csodát: éppen ezeregyszáz esztendő múltán ismét felbukkan szemünk előtt a csodálatos vad: Mátraballa községe.
A millenniumi ünnepségsorozat egyik igen szép záróaktusaképpen a millenniumi zászló átadás napján lepleztük le Mátraballa új nevezetességét. Király Róbert egri szobrászművész alkotását:az óriási sziklatömbre hágó aranyló csodaszarvas élő nagyságú alakját.
A tekintete figyelőn, ugrásra készen a távolt fürkészi, átnéz fejünk felett. Izmai feszülnek, csak egy pillanatra állt meg, azonban a művész, aki már 1999-ben megálmodta a figurát örökre megőrzi alkotásában számunkra ezt a felemelő pillanatot.
A szép gondolatot hamarosan tettek követték, s a szobor elkészítéséhez nagyvonalú adományozók siettek segítségül. Így mintegy 1 millió forintot kapott a község a Képző- és Iparművészeti Rektorátustól, 1,5 millió forintot a Kulturális Örökség Minisztériumától. A műalkotás befejezése és felállítása további szponzorok, vállalkozók segítségével történt, akik önzetlenül járultak hozzá a beruházás megvalósításához. Az önkormányzatnak így mindössze 100 ezer forintjába került a látványosság. Végül a millenniumi ünnepségen Dr. Deutsch Tamás Ifjúsági és Sportminiszter szerint: a csodaszarvast őseink elveszítették, de a mátraballaiak ismét megtalálták. Maradjon tehát a szép tájon mindörökké a miénk.
Mátraballa, 2001. augusztus 12.
Forgó János, polgármester
Igazi, felfedezésre váró település, mely a térség turisztikai vérkeringésébe jól beilleszthető. Ma még kevésbé ismert, pedig vonzó lehetőséget, néhány kuriózumot is kínál azoknak, akik időtöltésül Mátraballát választják.
Csendjével, nyugalmával feltétlenül ajánlható Mátraballa az egyéni kirándulóknak csakúgy, mint a családoknak.