Mi a komposztálás?
Ez egy természetben is előforduló folyamat. A folyamat során a szerves anyagokból tápanyagokban gazdag komposzt keletkezik. A komposzt végül is a talaj tápanyag tartalma, baktériumokkal, gombákkal.
Miért komposztáljak?
Ha komposztálsz, nem megy a szeméttelepre sok értékes ásványi anyag. Az egyik fő gond a világban, hogy műtrágyázunk, így kimerül a talaj. Az elszállított termékekből nem “rakjuk vissza” az ásványi anyagokat a talajba. Ebből következően viszont, ha komposztálsz, akkor például a boltban vett burgonya héja a Te talajodat gazdagítja. Kevesebb szemetet kell tőled elszállítani (a háztartási szemét 40-80%-a komposztálható). Kevesebb lesz a szemét és olcsóbb a kezelése. A talaj minőségét a komposzttal rendkívüli mértékben javíthatja. Nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket, ezzel a levegőt sem szennyezi. Kevésbé szennyezi környezetét, ésszerű, felelős, környezettudatos magatartást tanúsít! Aktív részese lehet a szeme előtt lezajló, természetes és önfenntartó körforgásnak.
A keletkezett komposztanyag fokozza a talaj aktivitását, a következő biológiai tényezőket pedig javítja:
- javul a talajvíz-, hő- és levegőgazdálkodása,
- a talaj tápanyagtároló képessége növekszik,
- a komposztokban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést,
- nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben,
- a talajszerkezet stabilitása nő, csökken a porosodás és az erózió veszélye,
- tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén kiválóan alkalmas,
- lassú a tápanyag-feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye.
Hogyan komposztáljak?
A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövőjéért! Éves szinten 300 kg hulladékot termelünk otthonunkban és ebből kb. 100 kg hulladékot komposztálhatunk.
Mi kerülhet a komposztálóba?
- Kerti hulladékok: falevél, lenyírt vagy lekaszált fű, széna, szalma, ágak (bizonyos méret felett aprítva),
gyomok, fűszernövények - Nyers konyhai hulladékok, ételmaradékok (kiválóan komposztálhatóak!): zöldség és gyümölcsszármazékok, így pl.: almacsutka, hagymalevél, répaszélek, kenyér, tészta, magok, kávézacc, teafilter, hamu
- Mértékkel: papírtörülközők és törölgetők, papírgurigák, kartondobozok, fahamu.
TIPP: A papírt első körben szerencsésebb a közeli helyi papír újrafeldolgozási program keretében visszaforgatni (ha van ilyen), és csak eztán komposztálja el a maradék papírjait. - Állati eredetű trágya és ürülék: A tehéntől, kecskétől, disznótól, birkától, csirkétől és lótól származó trágya nagyszerűen használható komposztként, és sokszor helyben beszerezhető.
TIPP: Lehetőleg ne használja húsevő állatok ürülékét (kutya, macska beleértve), mert kórokozókat tartalmazhat, amelyek nem mindig pusztulnak el a komposzthalom hőjétől. A háziállatokat tartsa távol a halomtól!)
Mi NEM kerülhet a komposztálóba?
Összefoglalva: impregnált fahulladék, citrusfélék héja, magvas gyomok, a gyomok gyökerei, beteg növényi részek, hús, csont, főzött konyhai hulladék.
Részletesebben
Óvatosan bánjunk a következő dolgokkal: súlyos rovarfertőzött növények, amelyek közt a peték vagy maguk a rovarok életben maradhatnak. Ha a halom hőmérséklete nem elég magas (átlag: 52-57 °C alatti), ezek a kártevők nem pusztulnak el és gondokat okozhatnak (így pl: üszöggomba, lisztharmat) TIPP: Az előzőt elkerülheti, ha a komposztálás kezdeti fázisában, amikor a hőmérséklet még elég magas, legalább kétszer forgassa át a halmot. Eredmény, hogy a halom szélén levő anyagok így bekerülnek középre, ahol a magas hőmérsékleten elpusztulnak belőlük a szennyeződések és a kórokozók.
A leander, bürök, ricinus és hasonló mérgező növények árthatnak a talajnak, ezért csak kis mennyiségben használjuk fel őket. A repkényt és a kaktuszféléket jobb apróra vágni komposztálás előtt, mert visszanőhetnek, amikor a komposztot használjuk. Ha gyökeret eresztenek a komposzthalómban, húzza ki és néhány nap alatt szárítsa ki őket a napon, majd újra rakja őket a halomra. A rostos szövetű levelek, mint például a magnóliáé, csak lassan bomlanak le, azonban meggyorsítja a folyamatot, ha ezeket felaprítjuk.
Bizonyos növények más növényekre és a talajra ártalmas savakat, illetve gyantát tartalmazhatnak. Ilyen pl: az eukaliptusz, a babér, a diófa, a boróka, az akác és a ciprusfa is. A kész termék minőségén nem fog rontani, ha néhány levél kerül a komposztba az itt felsoroltak közül, azonban ha jelentős mennyiségben használja őket, akkor meggátolhatják az egészséges növényfejlődést. Óvatosan bánjon az olyan növényekkel, amelyek túl sok savat képezhetnek vagy összetételüknél fogva lelassíthatják a lebomlást, mint például a tűlevél, számára speciális komposzthalmot szoktak készíteni. Az ebből készült komposzt csökkenti a talaj pH-értékét és serkenti a savas körülményeket kedvelő növények, mint például az eper, a kamélia, az azálea és a gardéniák fejlődését.
TIPP: A közhiedelemmel ellentétben a dió és vadgesztenye levele is komposztálható, azonban hosszú idejű érlelésre van szükség, hogy a növekedésgátló anyagok elbomoljanak. Ha sok dió vagy vadgesztenye lomb képződik érdemes neki külön tárolót létrehozni, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését.
Honnan ismerem fel a kész komposztot?
Onnan, hogy a kész komposzt erdei földszerű és olyan illatú is.
Hogyan használjam fel a komposztot?
- Terítsd szét egyszerűen a talaj tetején!
- Rakd a növények tövéhez!
- Ültetéskor rakd a növények gyökere alá egy kis földdel a gyökerek és a komposzt közé!
- Azért, mert ha esetleg még nem teljesen érett még szétégetheti egyes növények gyökereit.