Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Dudás Mihály kerületvezetõ erdész lett a nemti erdõgazdaságban, ahol csemetekertjében vízzel kínálja õt az egyik csemeteápolólány.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
Összeállításunkban 50 képből álló galériát adunk közre az 50-es évekből. A képek a korszak agitációs-propaganda elvárásainak megfelelően komponáltak, tehát kétségkívül ízes korrajz valamennyi, ugyanakkor a mátraballai emberek, a falu és a táj történelmét is rögzítik.
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
A palóc falu csaknem minden lakóházában, háromszáz családnál szõnek, fonnak az asszonyok. Alighogy lement a jég a hegyi patakokról, máris hozzáfognak a kenderfonal sulykolásához. Ezen a télen ezer szál kendervásznat készítenek. Egy szál vászon hossza 10-12 méter. A kendervásznat nemcsak saját háztartásukban használják fel, hanem Salgótarjánba és a mátrai iparvidékekre szállítják.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Tóth Béla hét holdas gazda, a Seprõkészítõ Háziipari Szövetkezet tagja az egész országban híres kalodás nyírfaseprõk vasúti szállítására készül. 1500 db õsi módon készített nyírfaseprõ készítésébõl egy esztendõ alatt 7500 forint jövedelme származott.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves a palóc faluban, apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Tóth Béla hét holdas gazda, a Seprõkészítõ Háziipari Szövetkezet tagja az õsi módon készített, az egész országban híres kalodás nyírfaseprõk vasúti szállítására készülõdik anyósával, Oláh M. Dezsõnével. 1500 db nyírfaseprõ készítésébõl egy esztendõ alatt 7500 forint jövedelme származott.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves a palóc faluban, apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Tóth Béla hét holdas gazda, a Seprõkészítõ Háziipari Szövetkezet tagja, az õsi módon készített, az egész országban híres kalodás nyírfaseprõk vasúti szállítására készül. 1500 db nyírfaseprõ készítésébõl egy esztendõ alatt 7500 forint jövedelme származott.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves a palóc faluban, apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Tóth Béla hét holdas gazda, a Seprõkészítõ Háziipari Szövetkezet tagja az õsi módon készített, az egész országban híres kalodás nyírfaseprõk vasúti szállítására készül. 1500 db nyírfaseprõ készítésébõl egy esztendõ alatt 7500 forint jövedelme származott.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves a palóc faluban, apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Tóth Béla hét holdas gazda, a Seprõkészítõ Háziipari Szövetkezet tagja, ma is õsi módon, vonószéken, vonókéssel készíti az egész országban híres kalodás nyírfaseprõt. 1500 db nyírfaseprõ készítésébõl egy esztendõ alatt 7500 forint jövedelme származott.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves a palóc faluban , apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Tóth Béla hét holdas gazda, a Seprõkészítõ Háziipari Szövetkezet tagja, ma is õsi módon, vonószéken, vonókéssel készíti az egész országban híres kalodás nyírfaseprõ nyelét. 1500 db nyírfaseprõ készítésébõl egy esztendõ alatt 7500 forint jövedelme származott.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves a palóc faluban, apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Forgó István 87 esztendõs seprõkötõ, a Háziipari Szövetkezet legidõsebb tagja, ma is fiatalos energiával, nagy szakértelemmel készíti az egész országban híres kalodás nyírfaseprõket. 66 évvel ezelõtt tanulta a mesterséget, és azóta kb. 100 000 seprõt készített.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves a palóc faluban , apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Forgó István 87 esztendõs seprõkötõ, a Háziipari Szövetkezet legidõsebb tagja, ma is fiatalos energiával, nagy szakértelemmel készíti az egész országban híres kalodás nyírfaseprõket: seprõnyeleket szab le. 66 évvel ezelõtt tanulta a mesterséget, és azóta
kb. 100 000 seprõt készített.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves a palóc faluban, apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Forgó István 87 esztendõs seprõkötõ, a Háziipari Szövetkezet legidõsebb tagja, ma is fiatalos energiával, nagy szakértelemmel készíti az egész országban híres kalodás nyírfaseprõket. 66 évvel ezelõtt tanulta a mesterséget, és azóta kb. 100 000 seprõt készített.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves a palóc faluban, apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Horváth Sándor, a szövetkezet fõkönyvelõje , Répás B. István szövetkezeti tag és Varga József, a szövetkezet elnöke a falu Seprõkészítõ Háziipari Szövetkezeti közgyûlése után, a nyereségrészesedés fizetésen. A mátraballai szövetkezet készíti az egész országban híres kalodás nyírfaseprõket.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves a palóc faluban , apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
A palóc faluban Háziipari Szövetkezetbe tömörültek a falu seprõkészítõi, az éves közgyûlés utáni vacsorán elégedetten pipáznak a tagok. Ma 64 tagja van a szövetkezetnek. Az 1957-es évet 50 000 forint nyereséggel zárták, 77 000 nyírfaseprõt szállítottak az ország különbözõ részeibe.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. Ma is õsi módon készítik az egész országban híres kalodás nyírfaseprõket. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves, apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
A palóc faluban Háziipari Szövetkezetbe tömörültek a falu seprõkészítõi, az éves közgyûlés utáni vacsorán elégedetten pipáznak a tagok. Ma 64 tagja van a szövetkezetnek. Az 1957-es évet 50 000 forint nyereséggel zárták, 77 000 nyírfaseprõt szállítottak az ország különbözõ részeibe.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. Ma is õsi módon készítik az egész országban híres kalodás nyírfaseprõket. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves, apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
A palóc faluban Háziipari Szövetkezetbe tömörültek a falu seprõkészítõi, az éves közgyûlés utáni vacsorán elégedetten pipáznak a tagok. Ma 64 tagja van a szövetkezetnek. Az 1957-es évet 50 000 forint nyereséggel zárták, 77 000 nyírfaseprõt szállítottak az ország különbözõ részeibe.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. Ma is õsi módon készítik az egész országban híres kalodás nyírfaseprõket. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves, apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
A palóc faluban Háziipari Szövetkezetbe tömörültek a falu seprõkészítõi, az éves közgyûlés utáni vacsorán jókedvûen mérik a bort a tagok. Ma 64 tagja van a szövetkezetnek. Az 1957-es évet 50 000 forint nyereséggel zárták, 77 000 nyírfaseprõt szállítottak az ország különbözõ részeibe.
A szövetkezet tagságának többsége mezõgazdasággal foglalkozó parasztember. Ma is õsi módon készítik az egész országban híres kalodás nyírfaseprõket. A seprõket fõleg télen készítik, amikor a határban nincs különösebb munka. A seprõkészítési tudomány már 100 éves, apáról fiúra száll a mesterség elsajátítása.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
A palóc falu csaknem minden lakóházában, háromszáz családnál szõnek, fonnak az asszonyok. Oláh M. Dezsõné guzsajon készíti a kenderfonalat. Ezen a télen a falubeliek ezer szál kendervásznat készítenek. Egy szál vászon hossza 10-12 méter. A kendervásznat nemcsak saját háztartásukban használják fel, hanem Salgótarjánba és a mátrai iparvidékekre szállítják.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
A palóc falu csaknem minden lakóházában, háromszáz családnál szõnek, fonnak az asszonyok. Forgó Lajosné a szövõszéket még édesanyjától örökölte. Õ maga is már 20 év óta ezen a szövõszéken készíti téli estéken a lepedõnek, törülközõnek való kendervásznat. Ezen a télen a falubeliek ezer szál kendervásznat készítenek. Egy szál vászon hossza 10-12 méter. A kendervásznat nemcsak saját háztartásukban használják fel, hanem Salgótarjánba és a mátrai iparvidékekre szállítják.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
A palóc falu csaknem minden lakóházában, háromszáz családnál szõnek, fonnak az asszonyok. Forgó Lajosné a szövõszéket még édesanyjától örökölte. Õ maga is már 20 év óta ezen a szövõszéken készíti téli estéken a lepedõnek, törülközõnek való kendervásznat. Ezen a télen a falubeliek ezer szál kendervásznat készítenek. Egy szál vászon hossza 10-12 méter. A kendervásznat nemcsak saját háztartásukban használják fel, hanem Salgótarjánba és a mátrai iparvidékekre szállítják.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
A palóc falu csaknem minden lakóházában, háromszáz családnál szõnek, fonnak az asszonyok. Forgó Julianna még az ifjú nemzedékhez tartozik, de már õ is elsajátította édesanyjától a szövés, fonás tudományát: guzsajon készíti a kenderfonalat a szövéshez.
Ezen a télen ezer szál kendervásznat készítenek. Egy szál vászon hossza 10-12 méter. A kendervásznat nemcsak saját háztartásukban használják fel, hanem Salgótarjánba és a mátrai iparvidékekre szállítják.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Forgó Mária, Dudás Mária és Kiss Gy. Etel kóstolják fõztjüket a tûzhelynél állva a KISZ szervezet 3 hónapos fõzõtanfolyamán, melyen hetenként kétszer este 6-9 óra között sajátítják el a konyhamûvészet fortélyait.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Asszonyjelöltek fõznek a tûzhelynél állva, miközben egyikük a tüzet rakja a KISZ szervezet 3 hónapos fõzõtanfolyamán, melyen hetenként kétszer este 6-9 óra között sajátítják el a konyhamûvészet fortélyait.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Asszonyjelöltek gyümölcsízt tesznek a zsírban sült krumplis pogácsára a KISZ szervezet 3 hónapos fõzõtanfolyamán, melyen hetenként kétszer este 6-9 óra között sajátítják el a konyhamûvészet fortélyait.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Asszonyjelöltek nézik az elkészült krumplis pogácsát a KISZ szervezet 3 hónapos fõzõtanfolyamán, melyen hetenként kétszer este 6-9 óra között sajátítják el a konyhamûvészet fortélyait.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Asszonyjelöltek kóstolják fõztjüket a tûzhelynél állva a KISZ szervezet 3 hónapos fõzõtanfolyamán, melyen hetenként kétszer este 6-9 óra között sajátítják el a konyhamûvészet fortélyait.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. február 22.
Az istenmezeji bányákban kitermelt igen értékes bentonitot lapátolják a mátraballai vasúti rakodónál. Az értékes bányaterméket a nehéz-, könnyû- és vegyiparban dolgozzák fel. A szappan és mosópor gyártásánál fontos alapanyagból külföldre is szállítunk.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Forgó Sándor búcsúzik családjától a nagybátonyi Tiribes aknába indulva, ahol aknászként dolgozik. Leérettségizett, és 12 éve bányász, ahogyan sok falubelije is. Mátraballa régebben az ország egyik jellegzetes summás faluja volt, ahonnan minden évben marhavagonokban utaztak summás munkára a község szegényei. 1945 után általában a környéken kifejlõdött ipar- és bányavidékeken találtak munkát a férfiak.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Forgó László tanácselnök lett. A falusiak nagyon szeretik, a törvényeknek és rendeleteknek maradéktalanul érvényt szerez. Helybeli ugyan, de nem ismer protekciót.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Forgó László tanácselnök közigazgatási és politikai ismereteket tanul, felesége is érdeklõdéssel olvas bele a könyvbe.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Farkas János, aki 14 éven keresztül szolgált a különbözõ uradalmakban, vasutasként a váltót kezeli. 1945 után lett vasutas, és az állomással szemben házat épített magának.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Farkas János, aki 14 éven keresztül szolgált a különbözõ uradalmakban, ma vasutasként dolgozik. 1945 után lett vasutas, és az állomással szemben épített házat magának.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Farkas János, aki 14 éven keresztül szolgált a különbözõ uradalmakban, vasutasként a lámpákat viszi a jelzõkhöz. 1945 után lett vasutas, és az állomással szemben épített házat magának.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Dudás Mihály kerületvezetõ erdész lett a nemti erdõgazdaságban, ahol csemetekertjében vízzel kínálja õt az egyik csemeteápolólány.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Dudás Mihály kerületvezetõ erdész lett a nemti erdõgazdaságban, ahol csemetekertjében vízzel kínálja õt az egyik csemeteápolólány.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Dudás Mihály kerületvezetõ erdész lett a nemti erdõgazdaságban, ahol csemetekertjében vízzel kínálja õt az egyik csemeteápolólány.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Dudás Mihály kerületvezetõ erdész lett a nemti erdõgazdaságban, ahol egy vaddisznó-ijesztõt néz nevetve a kukoricásban. A Mátra erdeiben a vaddisznók nagy falkákban keresik az ennivalót, és sokszor 2-3 hold kukoricát is tönkretesznek egy éjszaka. A dróttal körülvett táblákon magasra kötött ruhadarabokkal, rongybabákkal próbálják elijeszteni a vadakat.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Pathner gyártmányú (NDK) motoros daru segíti az erdõgazdasági munkát a mátraballai MÁV rakodóján.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Dudás Mihályné (a taposón) és szomszédja a kendert törik, így készítik elõ a virágos kendert a fonáshoz, miután kinyûtték. A mátravölgyi palóc faluban még szõnek-fonnak az asszonyok, bár tudják, hogy a házilag készített kendervászon már nem éri meg a ráfordított munkát, de a fonó hangulatáról nem akarnak lemondani. Dudás Mihályné is csak 100 négyszögölön vetett kendert, hogy legyen mivel guzsalyasba járni.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Gyerekek figyelik Dudás Mihálynét (a taposón) és szomszédját, ahogy a kendert törik, így készítik elõ a virágos kendert a fonáshoz, miután kinyûtték. A mátravölgyi palóc faluban még szõnek-fonnak az asszonyok, bár tudják, hogy a házilag készített kendervászon már nem éri meg a ráfordított munkát, de a fonó hangulatáról nem akarnak lemondani. Dudás Mihályné is csak 100 négyszögölön vetett kendert, hogy legyen mivel guzsalyasba járni.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Dudás Mihályné (b) és szomszédja a kendert tilolják, miután megtörték és kinyûtték: így készítik elõ a virágos kendert a fonáshoz. A mátravölgyi palóc faluban még szõnek-fonnak az asszonyok, bár tudják, hogy a házilag készített kendervászon már nem éri meg a ráfordított munkát, de a fonó hangulatáról nem akarnak lemondani. Dudás Mihályné is csak 100 négyszögölön vetett kendert, hogy legyen mivel guzsalyasba járni.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Egy asszony a kendert tilolja, miután megtörték és kinyûtték: így készítik elõ a virágos kendert a fonáshoz. A mátravölgyi palóc faluban még szõnek-fonnak az asszonyok, bár tudják, hogy a házilag készített kendervászon már nem éri meg a ráfordított munkát, de a fonó hangulatáról nem akarnak lemondani.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Elégedetten szemléli a szép hosszú szálú kendert egy asszony. A mátravölgyi palóc faluban még szõnek-fonnak, bár tudják, hogy a házilag készített kendervászon már nem éri meg a ráfordított munkát, de a fonó hangulatáról nem akarnak lemondani.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
A tavalyi szövést fehérítik a napon. A mátravölgyi palóc faluban még szõnek-fonnak az asszonyok, bár tudják, hogy a házilag készített kendervászon már nem éri meg a ráfordított munkát, de a fonó hangulatáról nem akarnak lemondani.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Gerebenezik a kendert az asszonyok. A mátravölgyi palóc faluban még szõnek-fonnak, bár tudják, hogy a házilag készített kendervászon már nem éri meg a ráfordított munkát, de a fonó hangulatáról nem akarnak lemondani.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Asszonyok szárítják a kendert a fonáshoz a domboldalon. A mátravölgyi palóc faluban még szõnek-fonnak az asszonyok, bár tudják, hogy a házilag készített kendervászon már nem éri meg a ráfordított munkát, de a fonó hangulatáról nem akarnak lemondani.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Asszonyok szárítják a kendert a fonáshoz a domboldalon. A mátravölgyi palóc faluban még szõnek-fonnak az asszonyok, bár tudják, hogy a házilag készített kendervászon már nem éri meg a ráfordított munkát, de a fonó hangulatáról nem akarnak lemondani.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Nagy kövekkel nyomtatják le kendert a 3 méteres áztatóba. A mátravölgyi palóc faluban még szõnek-fonnak az asszonyok, bár tudják, hogy a házilag készített kendervászon már nem éri meg a ráfordított munkát, de a fonó hangulatáról nem akarnak lemondani.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Elégedetten szemléli a szép hosszú szálú kendert egy asszony. A mátravölgyi palóc faluban még szõnek-fonnak, bár tudják, hogy a házilag készített kendervászon már nem éri meg a ráfordított munkát, de a fonó hangulatáról nem akarnak lemondani.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Bíró József Mátraballán született. Az 1930-as években Eszterházy herceg birtokán volt summás, majd az egri érseki uradalomba került. 1945 után megszervezte az MKP-t. 1946-ban a pártfõiskola elvégzése után az Országos Pártközpont politikai munkatársa lett. 1958-ban az MSZMP megyei pártbizottságának másodtitkára.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
-
-
Mátraballa, 1958. augusztus 9.
Kosina István juhászati brigádvezetõ (b) és Kiss Márton fõállattenyésztõ a juhtenyésztés problémáit beszélik meg. Kiss Márton Mátraballán született, az 1930-as években a hosszúháti, majd a kartali uradalomban dolgozott. 1945 után elvégezte az Agrártudományi Egyetemet,ahol késõbb mint tanársegéd mûködött az egyetem zoológiai tanszékén. 1956-ban a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatója lett, jelenleg az Elepi Állami Gazdaság fõállattenyésztõje.
MTI Fotó: Bereth Ferenc