Solymár József

Solymár József 1948-tól Balláról írta első újságcikkeit, majd 1950-ben egy, a falu front alatti eseményeit bemutató regénnyel lett egy országos irodalmi pályázat egyik győztese.

Az író munkásságát úgy oszthatjuk fel: 20 év – 20 könyv, aztán 20 esztendő szilencium, majd újra 20 év és újabb 20 könyv.

Az első alkotói periódusban szép irodalmi megformálást kaptak a ballai és palócföldi élmények. A KANADÁS, HADIÖZVEGY, VAKULÁSTÓL LÁTÁSIG, KOPASZHEGY, MEGÖLTEK EGY LÁNYT, VÍGASZTALÁS MAGAMNAK, JÓ EMBEREK ÖRÖKÖLJÉK A VILÁGOT, ARANKA NAPJAI regényekben és nagyobb elbeszélésekben a ballaiak adják a modellt, a tőlük hallott történetek sorakoznak.

Az író nem érte be a maga munkálkodásával, kezdeményezésére Bereth Ferenc, az MTI kitűnő fotóriportere feldolgozta a szövés-fonást, és a kalodás nyírfa készítését, idősebb Nádasy László rendezővel pedig több mint 4 évtizeddel ezelőtt készítettek filmet A FALU SZÉPE cimmel, a palóc nők sorsáról.
A szilenciumos keserves két évtizedben az író elbújt, az emlékeit irkálgatta, de aztán megkötődött az új szövetség a faluval. Látván a bekövetkezett megrendítő változásokat, az emlékek pusztulását, Solymár úgy érezte, nem szépelegni kell, hanem a leletmentés immár a feladat. A Palóc Föld Kiadó megjelentette négy dokumentum kötetét. PALÓC LAKOMA (szakács könyv), a SZALMASZÁLLAL MEGKÖTÖTT SZEKÉR ( a ma is élő boszorkányhitről), MEKEGŐ GÜDÖR (anekdoták), A FALU SZÁJA (erkölcs, közösségi élet). Lenne még elmondani való, mert teli az író polca, szeretne még újabb munkákat megjelentetni, EGY PALÓC FALU FÉNYKÉPALBUMA és AZ UTOLSÓ PADLÁSSÖPRÉS címmel.

Gyűjtő munkájára építve, most már az ifjabb Nádasy Lászlóval, mint egy 6 órányi feldolgozott és bemutatott dokumentum film is készült.

Az író munkásságának nagyjából egyharmadát teszi ki a faluja és palóc föld emlékeinek ápolása. Forgatókönyvei alapján készült AZ ÚJ GILGÁMES, MEGÖLTEK EGY LÁNYT, NÉGY LÁNY EGYUDVARBAN című játékfilm, és a MÁTYÁS SOSEM VOLT KIRÁLYFI című három részes televíziós játék.

Solymárnak az utóbbi években 15 könyvét adta ki egy kolozsvári kiadó. Szent Imréről, Károly Róbertről, Kemény Simonról, Hunyadi Mátyásról, Rákóczi Ferencről, Barabás Miklósról, Mednyánszky Cézárról írt regényt az erdélyi fiatalok számára. Készen van már Corvin János, Kőrősi Csoma Sándor és Pulszky Ferenc sorstörténete is. Négy kötetben jelentette meg a kiadó a HINTA TRÓN című mese-család regényt, amely az öröklött népmesei motívumok újra rajzolásával próbálkozik.

A nyolcvan éves Solymár József büszke arra, hogy kertész nagyapja sok koszorút kötött a ballai sírokra, édesapja sok kérvényt megírt és sok hasznos tanácsot adott, édesanyja pedíg sok lakodalmi tortát megsütött és az ő receptje alapján készítették a bécsi szeletet, meg a gerbaut szeletet is. Bátyja, a jeles művészettörténész és kritikus, betegsége miatt nem látogathatta a ballai kocsmákat, de az öccse sikeresen pótolta őt, és szállította számára a híreket.

Egy falu nem úgy süllyed el mint a Titanic, a hajónapló nem ázik el, csak éppen nem veszi majd kézbe senki.

„A tenger mélyén meglelték a Titanicot, s még a
kávéscsészéket is a felszínre hozták. De soha nem találtak
fel olyan műszert, amely a sírok mélyéről, az eltemetett
emlékeket, gondolatokat, az elfelejtett szokásokat a
felszínre hozza. Addig kérdezzenek, amíg felelni tudunk.”

A FALU SZÁJA C.KÖNYV – LÁDAFIA – MOTT

Az író munkásságának bemutatásaként KÖZREADJUK :

A falu szája című szociografikus kötetéből
(kiadta: Palócföld, 2007.)
Legelők, állatok nélkül c. munkáját